Virsli, sör, Mallorca – avagy milyenek is a németek?

nemet_szokasokA németekkel szembeni hiedelmek sokrétűek. Sok ezek közül tartalmaz némi igazságot. Azonban milyenek is valójában a németek? Ezt próbálja kideríteni a YouGov közvéleménykutató munkája, amely több száz felmérés összesítésén dolgozott, így született meg a (csaknem) mindent átfogó tanulmány.

Tényleg olyan sok sört isznak és annyi virslit esznek a németek? Valóban nagyon kötelességtudóak a munkájukban ? Az összesített tanulmány kiadója, Holger Geissler véleménye szerint: “A németekről kialakult képet kissé árnyaltabban kell nézni.”

A kutató hozzáteszi: “Egyrészt rendelkezünk egy fegyelmezett, pontos, a rendet szerető nemzettel. Másrészt viszont érdekes megfigyelni azt, hogy a felmérések alapján például már a németek 39 százaléka utazott jegy megváltása nélkül.”

A YouGov 2014 szeptemberétől 2015 áprilisáig végezte kutatását, melynek során több ezer embert kérdezett meg és a németekkel szembeni előítéleteket, beidegződéseket is kutatta. Íme néhány ezek közül, egyes esetekben a cáfolattal is:

1. Hiedelem: Amikor a németek találkoznak, azonnal alapítanak egy egyesületet

Az igazság valójában az, hogy a németek kritikusan szemlélik az egyesületeket, sőt nem szívesen írnak alá belépési nyilatkozatokat. A németek 51 százaléka azon a véleményen van, hogy az egyesületek keretek közé zárhatják őket. Ennek ellenére a németek mintegy 40 százaléka tagja valamilyen egyesületnek, azonban ezek túlnyomó részt sportegyesületek – a kertészkedők és hasonló elfoglaltságúak általában nem szívesen tömörülnek egyesületbe.

2. Hiedelem: Németország a sörivók hazája

Az igazság: Ha a németeknek speciális alkalmakkor választaniuk kell sör és bor között, akkor 57 százalékuk választja a bort. “Nem mondom azt, hogy Németország a borivók országa, azonban azt el kell ismerni, hogy az eredmények alapján bizonyos esetekben a bor a sör előtt végzett.”

3. Hiedelem: Mallorca buli-szigete már szinte Németországhoz tartozik

“Az igazság az, hogy a német turisták nagy része kifejezetten érdeklődik a kultúra és a városlátogatások iránt” – mondja Holger Geissler, aki pszichológus diplomával is rendelkezik. A felmérés alkalmával a megkérdezettek 62 százaléka mondta azt, hogy a vakáció alkalmával igényli új városok és kultúrák megismerését, csak 28 százalékuk nem tudna strand és bulizás nélkül meglenni.

4. Hiedelem: A németek inkább kutyások, mint macskások

Ez a hiedelem szintén megdőlni látszik: a felmérés során a németek 28 százaléka válaszolta azt, hogy macskája van, csak ezután következnek a kutyások 23 százalékkal. Azonban érdekes módon arra a kérdésre, hogy melyik állat a szimpatikusabb, a németek többsége a kutyát nevezte meg.

 

Németországi színes híreinket a kftkreator.hu, a német cégalapítás szakértője támogatta.

Hasznosnak találja ezt a cikket? Ossza meg a közösségi médiában:
facebooktwittergoogle_pluslinkedinfacebooktwittergoogle_pluslinkedin

Németországban igény van a jó szakemberek iránt

nemet_cegalapitasA Német Kereskedelmi- és Iparkamara munkatársai hevesen tagadják azt az állítást, miszerint Németországban csak diplomával lehet igazán jó állásokat találni. Sőt, az utóbbi időben megnövekedett az igény a diplomával nem rendelkező, de magas szintű szakképesítést szerzett munkavállalók iránt.
Ezért német gazdasági szakemberek arra ösztönzik a fiatalokat, hogy érettségi után egyből szakirányú képesítést szerezzenek. “Sok fiatal és szülő sajnos még mindig a felsőfokú elméleti tudás megszerzésében látja az utat a legjobb állások megszerzése érdekében.” – mondja Eric Schweitzer, a Német Kereskedelmi- és Iparkamara (DIHK) elnöke. Schweitzer a megoldást a Németországban is működő duális képzés kiterjesztésében látja.

Németországban évente – a tisztán elméleti képzésben résztvevő diákok közül – mintegy 100,000-en szakítják meg tanulmányaikat, amint azt a német cégalapítással foglalkozó kftkreator.hu munkatársai megtudták.  A 2012-es adatok szerint ez minden harmadik egyetemistára és minden negyedik főiskolásra igaz. Éppen ezért fejtette ki Angela Merkel német kancellár már áprilisban azt a törekvését, hogy ezeket a fiatalokat a magasszintű szakmai képzések irányába kell fordítani.
Schweitzer szerint a folyamatot segítheti az, “ha az előítéleteket megpróbáljuk megszüntetni, illetve az információs hézagokat be tudjuk foltozni. Ennek érdekében a fiatalokat már a gimnáziumi osztályok idején segíteni kell az orientációban, emellett a főiskolák is készen kell állljanak a duális képzés megvalósítására.” – fejtette ki a szakember.

A duális képzés erősítésére azért is szükség van, mivel statisztikai adatok alapján a német cégek a felsőfokú tanulmányaikat megszakító munkatársakat sokkal motiváltabbnak és lojálisabbnak tartják, amint azt a DIHK felmérésének eredményei kimutatták. “Külön üdvözlendő az a tény, hogy ezek a fiatalok – a rövidített képzési idő ellenére is – kiváló eredményeket érnek el a záróvizsgákon” – tette hozzá Eric Schweitzer.

cegalapitas_nemetorszagban

dualis_kepzes

Hasznosnak találja ezt a cikket? Ossza meg a közösségi médiában:
facebooktwittergoogle_pluslinkedinfacebooktwittergoogle_pluslinkedin

Német sztrájkolók: 1 millió kiesett munkanap

nemet_sztrajkA német gazdaság az elmúlt időszakban már szinte tradicionálisan jól teljesít, még akkor is, ha a Német Gazdaságkutató Intézet (Institut der deutschen Wirtschaft) legújabb jelentése szerint idén – a különböző sztrájkok miatt – már közel 1 millió (944,000) munkanap esett ki. Ezzel az adattal Németországban a 2015-ös év akár abszolút rekordernek is számíthat.

Németországban a 2015-ös év első felében már sztrájkoltak a vasutasok (Deutsche Bahn), a Lufthansa, de a Német Posta (Deutsche Post) munkatársai is. Német gazdasági szakemberek kiemelik azt a tényt, hogy annak ellenére, hogy több esetben a munkáltatók és a munkaadók már megegyezésre jutottak, ezek a sztrájkidőszakok sokszor nagyon elhúzódtak. Így nem csoda, hogy július elejére a kiesett munkanapok száma megközelíti az 1 milliót.

“Július végére a kiesett munkanapok száma eléri a 944,000 napot” – fejtette ki Hagen Lesch, a Német Gazdaságkutató Intézet szakértője. “Ezzel idén a kiesett munkanapok száma az előző, 2014-es évhez képest meghatszorozódott, hisz tavaly egész év során 157,000 kiesett munkanappal számoltunk” – mondta Hagen Lesch.

Német gazdasági szakemberek kritikával élnek a németek megnövekedett sztrájkolási kedve iránt. “Az elmúlt félév sztrájk-időszakai miatt a gazdasági növekedés kisebb mértékú volt, mint amire számítottunk” – fejtette ki Ingo Kramer, a Német Munkáltatók Szövetségének (Bundesvereinigung der Deutschen Arbeitgäberverbände) elnöke. “Nem lehet bizalomgerjesztő az, ha a megrendelt áruk szállítása késik és a termelés nem folyhat zökkenőmentesen” – fejtette ki Kramer. Gazdasági szakemberek véleménye alapján ennek ellenére úgy túnik, hogy a közel 1 millió kiesett munkanap csak kisebb fennaladásokat okozhat a német gazdaságban.

 

Német cégalapítás a kftkreator.hu honlapján.

 

Hasznosnak találja ezt a cikket? Ossza meg a közösségi médiában:
facebooktwittergoogle_pluslinkedinfacebooktwittergoogle_pluslinkedin