Németország: továbbra is hiánycikk a szakképzett munkaerő

nemetorszagi_munkaero

nemetorszagi_munkaeroNapokban napvilágot látott jelentés szerint Németországnak jelen pillanatban több mint 164 ezer szakképzett munkaerőre van szüksége. A jelek szerint a németek jobban megvizsgálták a migránsok munkaerejének értékét is, és – amint az várható volt – arra a következtetésre jutottak, hogy jelen pillanatban a menekültek ezt az űrt nem képesek betölteni, hisz esetükben minimum 2-3 éves szakkképzésre van szükség ahhoz, hogy munkába tudjanak állni.
Így Németországban az a helyzet állt elő, hogy a több százezer migráns érkezésének ellenére az ország gazdaságának továbbra is munkaerőre – szakképzett, vagy legalábbis előképzett munkaerőre van szüksége. A Kölni Gazdaságkutató Intézet (Institut der deutschen Wirtschaft Köln – IDWK) jelentése alapján a szíriai, eritreai vagy akár afganisztáni munkavállalóknak elsősorban a nyelvet kell megtanulniuk, emellett esetleges szakképesítésüket is tovább kell fejleszteniük. Így, amint azt Axel Plünneke, az IDWK szakértője elmondta – és amelyet már több német munkaerőpiaci szakember is hangoztatott –  “a migránsok kezelése elsősorban humanitárius probléma és ezeket az embereket csak ezen probléma megoldása után lehet a munkaerőpiacon integrálni.”

Felmérések alapján Németországban 164 ezer olyan állás van, amelyet nem sikerül betölteni – ezek elsősorban alapos technikai képzést vagy előképzést feltételező munkahelyek. A jelentés alapján a munkaerőhiány Németországban immáron több éve fennáll, sőt mi több, a lengyel, indiai, spanyol és magyar munkavállalók besegítése nélkül ez a szám 164 ezerről 200 ezerre nőne.

Amint azt Thomas Sattelberger, a Német Telekom korábbi HR menedzsere is kifejtette:  “Jelen pillanatban a migránsok sem a húzóágazatokban (informatika, természettudományok, mérnöki szektor), sem pedig más technikai képzést igénylő állásokban nem jelentenek megoldást.” A HR-szakember a megoldást más Únión kívüli (kínai, indonéziai vagy indiai) szakemberek érkezésében látja.

A németek azonban még mindig bizakodóak, hisz több német szakember azt fejtette ki, hogy középtávon megoldás lehet a migránsok szakképzése is, azonban ehhez várhatóan mintegy 30,000 új tanárra lesz szükség. Emellett német szakemberek a képzés idejének lerövidítését is javasolják – az átlagos 3 évről 2 évre – azonban ez természetesen még mindig nem oldja meg a magasan képzett – egyetemi szintű tudással rendelkező – munkavállalók problémáját.

 

Németországi munkaerőpiaci híreinket a kftkreator.hu támogatta. 

 

Hasznosnak találja ezt a cikket? Ossza meg a közösségi médiában:
facebooktwittergoogle_pluslinkedinfacebooktwittergoogle_pluslinkedin

Németországban nő a teljesidős munkahelyek száma

nemetorszagi_orvosi_allasok

nemetorszagi_orvosi_allasokNémetországban az elmúlt évben (2014) mintegy 500,000 teljesidős munkahely jött létre. Ez a várakozásokkal ellentétes jóirányú változás, hisz pár évvel ezelőtt gazdasági szakemberek még azt várták, hogy a részidős, illetve az úgynevezett “minijob” rendszer fog előtérbe kerülni.
“A teljesidős munkahelyek száma Németországban jelentősen emelkedik. Az elmúlt évben az ilyen állások száma 452,000-rel nőtt, összesen mintegy 24,5 millióra. Így a teljesidős munkahelyek száma 67,5 százalékról 68,3 százalékra nőtt” – amint az a Német Statisztikai Hivatal e hét pénteki jelentéséből kiderül.

Ezzel egyidőben Németországban a részmunkaidős foglalkoztatottak száma mintegy 132,000 munkavállalóval csökkent, mintegy 7,5 millió személyre. Ez a tendencia már 2012 óta megfigyelhető, azonban a német kormányzat tovább szeretné csökkenteni a részmunkaidős munkahelyek számát. Ennek érdekében Andrea Nahles Német Munkaügyi Miniszter (SPD) az ősz folyamán új törvényjavaslatot szeretne benyújtani, amely a munkaidőket szigorúbban szabályozza.

A meghatározás szerint Németországban teljesidős munkahelynek számít az a munkahely, ahol a munkavállalónak meghatározatlan idejű (hosszútávú) szerződése van, a heti munkaórák száma meghaladja a 20 órát, illetve a munkavállaló teljes körű szociális biztosítást fizet.

A statisztikák alapján Németországban leginkább a nők dolgoznak részmunkaidőben – arányuk 31,5 százalék körül mozog – a férfiaknál ez az arány csak 11,6 százalék. Érdekes megfigyelni azt, hogy a nők sokszor maguk választják ezt a modellt, annak érdekében hogy több idejük legyen a családra, illetve a gyereknevelésre. Ezt a foglalkoztatási modellt a német kormányzat is támogatja, hisz a fiatal szúlők esetében a munkaidőt 30 vagy akár 15 órára is csökkenteni lehet. Emellett 2015 óta a német munkavállalóknak lehetőségük van arra is, hogy 2 évig családbeli hozzátartozójukat ápolják. Ebben az esetben a munkaidő mértéke heti 15 órára csökkenhet.
Német gazdasági szakemberek véleménye szerint a teljesidős munkahelyek növekedése mindenképpen pozitív eredmény. Emellett az is fontos tény, hogy az új munkahelyek leginkább szakképesítést igénylő munkahelyek, így a munkavállalók helye is sokkal stabilabb, sokkal inkább biztosítva van, akár hosszú távra is.

 

 

Németországi orvosi állások a kftkreator.hu szakembereinek segítségével.

Hasznosnak találja ezt a cikket? Ossza meg a közösségi médiában:
facebooktwittergoogle_pluslinkedinfacebooktwittergoogle_pluslinkedin

Orosz válság: akár több millió német munkahely veszélyben

munkanelkuliseg_nemetorszag

munkanelkuliseg_nemetorszagA legborúlátóbb – “worst case scenario” – számítások szerint az elhúzódó ukrán-orosz válság akár több mint 2 millió munkahelyet veszélyeztethet Európában. A legnagyobb mértékben Németország érintett, hisz köztudottan ő rendelkezik Európa legerősebb export-gazdaságával.

Az Osztrák Gazdasági Kutatóintézet (WIFO) napokban közzétett tanulmánya szerint egyetlen más európai országot sem érint olyan nagy mértékben az orosz gazdasági válság, mint Németországot: az exportkiesés megközelítheti a 100 milliárd eurós értéket, amiből 27 milliárd euró esik Németországra.
Ezen értékek alapján az orosz gazdasági válságnak jóval nagyobb negatív hatásai lehetnek az Európai Únióra, illetve Svájcra, mint azt várni lehetett. “A számítások alkalmával a tavaly őszi legborúlátóbb exportkiesési adatokat vettük alapul” – fejtette ki Oliver Fritz (WIFO), a gazdasági elemzés koordinátora. Az exportkiesést Németország azzal szeretné csökkenteni, hogy más felvevő piacok felé fordul. Ez leginkább a mezőgazdasági termékek esetében valósul-valósulhat meg a statisztikai adatok alapján.
Az ukrán-orosz válság által a német autóipar is érintett – orosz gazdasági adatok alapján a csökkenés itt mintegy 50 százalék, amely jelentős pénzkiesést jelent az iparág számára. Hasonló rossz helyzetben van az osztrák export is. Itt az élelmiszerexport korlátozása miatt az év második negyedében az export 50 millió euróra esett vissza.

Az elhúzódó ukrán válság miatt a szankciók fennmaradnak – jelen állás szerint 2016 júniusáig mindenképpen.  Természetesen az orosz válaszlépések sem maradnak el, hisz Oroszország is bejelentette, hogy továbbra is fenntartja többek között élelmiszerimport-korlátozásait is.
Abban az esetben, ha a gazdasági szankciók hosszabb időn keresztül fennmaradnak, Németország akár 1-1,5 százalékot is veszíthet gazdasági teljesítményéből.

 

 

Németországi gazdasági híreinket a  cégalapítás Németországban témakör szakértője, a kftkreator.hu oldala támogatta.

Hasznosnak találja ezt a cikket? Ossza meg a közösségi médiában:
facebooktwittergoogle_pluslinkedinfacebooktwittergoogle_pluslinkedin