Amerikai elnökválasztás: Ki a wall streetesek kedvence?

marco_rubio

marco_rubioA wall streetes menedzserek esetében a helyzet világos: ők mindenképpen Marco Rubio republikánus floridai elnökjelöltet szeretnék a Fehér Ház elnöki székében látni – legalábbis ez derül ki abból az összegzésből, amelynek során az elnökjelöltek számára a Wall Streetről érkező privát adományokat elemezte ki a Statista gazdaságkutató cég.

A sors fintoraként a második legtöbb adományt az a Jeb Bush kapta, aki a napokban szállt ki az amerikai elnöki székért folytatott küzdelemből, hisz nem sikerült jelentősen feltornáznia népszerűségét az előválasztások alkalmával. Hillary Clinton, a demokraták elnökjelöltje Rubiohoz képest csupán a választási támogatások negyedét szerezte meg.

Megmosolyogtató módon a szintén republikánus elnökjelölt Donald Trump a bankároktól és pénzügyi vezetőktől eddig csupán 1566 dolláros támogatást kapott. Ennek két oka lehet: egyrészt az, hogy az amerikai milliárdos saját maga finanszírozza választási kampányát, másrészt pedig az, hogy a republikánus pénzügyi vezetők jobban ismerhetik Trump pénzügyi manővereit és így a bizalom felé nem teljesen töretlen.

Így a Wall Street támogatását és a további pénzeket várhatóan az a Marco Rubio fogja kapni, aki egyes hírek szerint szintén nem teljesen előrelátó és tisztességes pénzügyi szempontból. Az elnökjelölt többször használt fel támogatási pénzeket magáncélokra, sőt mi több, egyes hírek szerint “An American Son” önéletrajzi elemeket tartalmazó könyvét szintén pártfinanszírozásból fizette. A “New York Times” valamint az “Associated Press” információi szerint Rubio felelőtlensége abban is megmutatkozik, hogy több olyan házat is vásárolt még az amerikai ingatlankrízis kirobbanása előtt, amelyre nem volt fedezete.

A “Slate” magazin véleménye szerint Rubio kisebb kihágásai semmiképpen sem üthetik ki őt az elnökválasztási harcból, hisz a történelem folyamán már több jelentős politikus is figyelmetlenül költekezett, mint például Thomas Jefferson, vagy akár Winston Churchill – jelen esetben a probléma sokkal inkább az, hogy Rubio a washingtoni vezetés szemére veti az amerikai pénzügyi problémákat, miközben az ő háza táján sincs minden teljesen rendben.

Gazdasági-politikai cikkeinket a kftkreator.hu támogatta – cégalapítás Németországban

 

Hasznosnak találja ezt a cikket? Ossza meg a közösségi médiában:
facebooktwittergoogle_pluslinkedinfacebooktwittergoogle_pluslinkedin

Top 7 vállalat: Honnan érkezik a legtöbb milliárdos?

A kínai Hurun Report nemrégiben jelentette meg a világ összes – 2188 – milliárdos vállalkozóját felsoroló “Global Rich” listáját. A lista igen érdekes információkat tartalmaz, hisz azt is megmutatja, hogy melyek azok a top-vállalatok, amelyek a legtöbb milliárdos vállalatvezetővel és tulajdonossal rendelkeznek.

A lista hetedik helyén a Facebook áll. A világ milliárdosaiból öten köszönhetik vagyonukat a ma már az egész világot behálózó közösségi oldalnak. Az internetes vállalat vezetőinek ma már arra is jut idejük, hogy lazítsanak és kikapcsolódjanak, így például a cégalapító Mark Zuckerberg az elmúlt héten Berlin utcáin joggingolt.

A Facebook hetedik helyét a svéd textilipari- és ruházati láncolattal, a Hennes Mauritz-szal ( H & M-el ) osztja meg. Az ebben a cégben található milliárdosok száma szintén 5 fő.

Az amerikai Wal-Mart áruházláncolat a lista előkelő ötödik helyén szerepel, a háztartási cikkeket árusító SC Johnson & Son vállalattal együtt. Az óriásvállalatot a legendás Walton család irányítja. Itt, ugyanúgy, mint az SC Johnson esetében hét milliárdos található a vállalatvezetésben, illetve a tulajdonosok között.

A német Dr. Oetker vállalatcsoport nyolc milliárdossal büszkélkedhet, ezzel Németországban az első helyen áll, világviszonylatban pedig a negyedik. August és Richard Oetkert nem csak a vállalat tulajdonosai között találjuk meg, hanem ők kiemelkedő szerepet játszanak a vállalat irányításában is.

Természetesen nem is lenne igazán átfogó a kép akkor, ha a lista valamelyik helyén nem találnánk egy svájci céget is: A svájci gyógyszeripari óriás, a Roche nem kevesebb, mint kilenc milliárdossal büszkélkedhet. A milliárdosok között vannak a Hoffmann és az Oeri család tagjai, akik mintegy 19 milliárd svájci frankos vagyonnal az ország leggazdagabb üzletemberei közé tartoznak.

A versenyben az USA sem marad le: a második helyen a minnesotai Cargill takarmánygyártó óriásvállalat áll. Tulajdonosai a MacMillan és a Cargill családok – a vállalat nem kevesebb, mint tíz milliárdossal rendelkezik.

Hasonló eredményekkel büszkélkedhet a Hyatt szállodaláncolat is. A Pritzker család tulajdonában álló láncolat szintén olyan gazdaggá tette a vállalkozó családot, hogy köreikben immáron ők is tíz milliárdost tarthatnak számon.

Gazdasági híreinket a német cégalapítás szakértője, a kftkreator.hu támogatta. 

 

Hasznosnak találja ezt a cikket? Ossza meg a közösségi médiában:
facebooktwittergoogle_pluslinkedinfacebooktwittergoogle_pluslinkedin

Január 1-től adóparadicsom Románia

cegalapitas_romaniaban

cegalapitas_romaniabanA  Román Parlament nemrégiben módosított 45 olyan törvénycikkelyt, amelyek a cégek adózását szabályozzák. Ezek értelmében változnak a vállalkozásokra vonatkozó adóterhek, így 5%-ra csökken az osztalékadó, 20%-ra az ÁFA, és 1-3%-os társasági adóval kell számolniuk a cégeknek január 1-től. A rendelkezések célja a romániai cégek és a romániai vállakozási kedv élénkítése volt.

 

Mikrovállalkozói adó 100,000 eurós számlahatárig

Külön üdvözlendő hír az, hogy az új rendelkezések értelmében 2016 január 1-jétől az első lépéseiket megtevő, úgynevezett mikrovállalkozások élete sokkal könnyebbé válik. A mikrovállalkozások eddigi 65,000 eurós bevételi plafonja immáron 100,000 euróra nő. Ilyen mértékű forgalom (számlázás) mellett a társasági adó a kiszámlázott összeg 3 százaléka.

Abban az esetben, ha a cég árbevétele meghaladja a kiszámlázott 100,000 eurós összeghatárt, vagy ha a cég bevételének több mint 20 százaléka tanácsadói illetve szakértői díjakból származik, akkor a cég automatikusan profitadózóvá válik. Ez azt jelenti, hogy a cégnek ebben az esetben a költségek elszámolása utáni tiszta nyereség 16 százalékát kell befizetnie társasági adóként. Fontos még tudni azt, hogy az új adózási sáv kiszámítása abban a negyedévben kezdődik, amelyben a romániai cég átlépte a fentebb említett küszöböket.

Azonban nem ez az egyetlen olyan rendelkezés, amely az induló cégeket segíteni hivatott, hisz további rendelkezések értelmében a cégek további kedvezményekben is részesülnek Romániában. Így a mikrovállalkozások esetében három különböző adósáv is létezik, 1-től 3 százalékos társasági adóval, az alkalmazottak számától függően.

Így azon vállalkozások számára, amelyek legalább két alkalmazottal rendelkeznek a társasági adó mértéke csupán 1 százalék. A 2 százalékos adózást azok a cégek vehetik igénybe, amelyek egy alkalmazottal rendelkeznek, 3 százalékot pedig azoknak a cégeknek kell fizetniük, amelyek egyetlen alkalmazottal sem rendelkeznek – mondhatnánk azt is, egyetlen új munkahelyet sem teremtettek Romániában.

A vállakozások flexibilitását segíti továbbá az a rendelkezés is, hogy az alkalmazottak számának változása esetén a cégnek csak az adott negyedévtől kezdődően kell a megváltozott adóterheket fizetnie. Az adózás nem változik akkor, ha a cég az adott időszakban alkalmazottait elbocsátja, de még ugyanebben az időszakban új alkalmazottakat vesz fel. Ebben az esetben csak az a megkötés, hogy a cégnek új alkalmazottaival minimum egy éves munkaszerződést kell kötnie.

További könnyítés a romániai cégek számára az, hogy akár több részmunkaidős munkavállalót is foglalkoztathat, a kedvezmények ekkor is érvényesek. Ebben az esetben az egyedüli kikötés az, hogy a részmunkaidős alkalmazottak összesített munkaórája ki kell adjon egy teljes 8 órás munkaidőt.

Jelen pillanatban a romániai cégeknek – mikrovállalkozásoknak 3 százalékos társasági adót kell fizetniük, az alkalmazottak számától függetlenül.

Az ÁFA mértéke 24 százalékról 20 százalékra csökken

Emellett kifejezetten jó hír a romániai cégek számára az is, hogy 2016 január elsejétől az ÁFA mértéke is jelentősen csökken, az eddigi 24 százalékról 20 százalékra, sőt 2017 január elsejétől az ÁFA mértéke még 1 százalékkal csökken, 19 százalékra.

Az újonnan (2016 Január 1-től) induló romániai cégek számára jó hír az, hogy nekik csupán annyi a dolguk, hogy már olyan számlázási szoftvereket szerezzenek be, amelyek az új, 20 százalékos ÁFA-kulccsal dolgoznak. A már meglévő cégek esetében szükséges az átállás és ők többmindenre kell figyeljenek, úgymint számlázási szoftverek, árlisták helyes beállítására vagy akár a promóciós kiadványok utánnyomására. Előzetes információk szerint a romániai cégeknek erre körülbelül három hónap fog rendelkezésre állni.

Harmadára csökken az osztalékadó is

A romániai vállalkozók annak a fontos változásnak is örülhetnek, hogy az osztalék adója is jelentősen – harmadára csökken – az eddigi 16 százalékról 5 százalékra. Ezt a változást a román hatóságok eredetileg csak 2017-től vezették volna be, így elmondhatjuk, hogy a romániai vállalkozók itt mindenképpen nyertek egy évet.

Romániai gazdasági szakemberek az új intézkedésektől a mikrovállalkozások megerősödését és a vállalkozói kedv élénkülését várják.

 

Hasznosnak találja ezt a cikket? Ossza meg a közösségi médiában:
facebooktwittergoogle_pluslinkedinfacebooktwittergoogle_pluslinkedin

Minden második német rákban betegszik meg

cancer

cancerA Robert Koch Intézet legújabb felmérése szomorú statisztikai adatokat közöl. A felmérés alapján Németországban minden második lakost előbb-utóbb útólér a rákos megbetegedés. A nőket ez a veszély igen jelentősen érinti, hisz náluk a megbetegedési arány 43 százalék. Még inkább veszélyeztetettek a férfiak, akiknek megbetegedési aránya az 51 százalékot is elérheti.

A Robert Koch Intézet kutatói a felméréskor a 2011-es,illetve 2012-es év adatait értékelték ki. Ennek értelmében a rákos megbetegedések 2012-ben mintegy 252.060 férfit és 225.890 nőt értek el. A leggyakrabban előforduló betegségek nőknél a mellrák, míg férfiaknál a prosztatarák és a tüdőrák voltak.

Meghatározó lehet az életstílus is

Az, hogy valaki megbetegszik-e vagy sem, több faktor együttes hatásán múlik. Egyes rákos megbetegedések kiváltó okát a kutatóknak még mai napig sem sikerült megtalálniuk, más megbetegedések esetében pedig a genetikának lehet meghatározó, az egyén által nem befolyásolható szerepe. Más ráktípusoknál azonban meghatározó lehet az életmód, illetve jelentős szerepet játszhat a dohányzás is.

A felmérés adatai alapján Németországban a rákos megbetegedések jelentős része, mintegy 15 százaléka visszavezethető volt a dohányzásra. Ez azt jelenti, hogy a 2012-es évben mintegy 71.000 dohányzó német betegedett meg azért, mert nem tudott lemondani káros szenvedélyéről. A felmérések alapján az egészségtelen étkezés, a mozgás hiánya, valamint a túlsúly is jelentősen növelheti a megbetegedések esélyét. Szintén növelik a megbetegedés esélyét a káros környezeti – akár munkahelyi – behatások, mint például azon munkások esetében, akik korábban azbeszttel dolgoztak.

Némi megnyugvásra adhat okot az, hogy a tanulmány szerint a rákos megbetegedések száma 2012 óta nem növekszik, még annak ellenére sem, hogy a németek egyre magasabb életkort érnek el. Emellett az új betegeknek egyre nagyobb esélye van a túlélésre is, mint 30 évvel korábban. Statisztikai adatok alapján a férfiak 62 százaléka, míg a nők 67 százaléka a betegség felfedezése utáni ötödik évben még életben van. Ez azonban csak az olyan, kevésbé agresszív megbetegedésekre igaz, mint a prosztata-, illetve a hererák. Szomorú módon a tüdő- és májrák esetében a halál sokkal hamarabb bekövetkezik, itt a betegek csupán 20 százaléka éri el a megbetegedés utáni ötödik évet.

Üdvözlendő hír az, hogy a statisztikai adatok alapján az orvostudomány jelentős előrehaladást ért el olyan rákfajták kezelésében, mint például az emlőrák, a prosztata- és a bélrák. Így elmondható, hogy a betegség okozta halálesetek száma sem nő, hanem a 90-es évek végétől állandó értékeket mutat: nőknél ez az arány 20, míg férfiaknál 30 százalék.

 

Egészséggel kapcsolatos híreinket a kftkreator.hu, a német cégalapítás szaktanácsadója támogatta.

 

Hasznosnak találja ezt a cikket? Ossza meg a közösségi médiában:
facebooktwittergoogle_pluslinkedinfacebooktwittergoogle_pluslinkedin

Magyarországon átlagban 7 évet spórolunk egy lakásért

adriai_ingatlanok

adriai_ingatlanokA Deloitte gazdaságkutató cég kiszámította, hogy mennyit kell spórolniuk az európai átlagpolgároknak annak érdekében, hogy egy átlagos, 70 négyzetméteres lakáshoz hozzájussanak. Természetesen Magyarországra kivetítve – az átlagkeresetek fényében – az adatok árnyaltabbak, hisz nem meglepő módon nekünk magyaroknak sokkal nagyobb erőfeszítésünkbe kerül az, hogy a hőn áhított ingatlanhoz hozzájussunk.

De mennyit is kell igazából egy német, belga, spanyol vagy akár angol lakosnak dolgoznia és spórolnia akkor, ha egy 70 négyzetméteres lakás boldog tulajdonosának szeretné mondania magát?

A gazdaságkutató cég elemzése erre igen pontos, néhol meglepő adatokat ad meg. A Deloitte szerint Belgium a lakásvásárlók igazi paradicsoma, hisz itt mindössze mintegy 3,2-3,5 évet kell spórolnia annak, aki egy átlagos ingatlan büszke tulajdonosa szeretne lenni. 50,000 eurós évi bruttó keresettel a belga állampolgár 3 éven belül elő tudja teremteni azt a 150,000 eurós összeget, amely aztán elég teret enged számára a lakásvásárlásban. Az adatok természetesen megközelítőek, hisz a kalkulációk során az elemzők a bruttó jövedelmi adatokat vették figyelembe és azt is feltételezték, hogy a vásárló jövedelemének egészét a lakás megvásárlására teszi félre. Azonban, mivel minden ország esetében ezen adatokat vették figyelembe, az ingatlanszakértők véleménye szerint itt a legkönnyebb lakáshoz jutni.

Az elemzések során az is kiderült, hogy Belgiumhoz viszonyítva Németország sincs nagyon lemardva a hozzáférhetőség tekintetében, így a németek megszerezték az előkelő második helyet. Ezen adatok természetesen nem vonatkoznak olyan német nagyvárosokra, mint például München, Hamburg vagy Frankfurt, ahol az ingatlanok árai igazán magasak – hisz itt az esetek nagy részében egy 70 négyzetméteres ingatlan ára akár a 200,000 eurós határt is átlépheti.

Az adatok alapján Dánia is igen jól áll az ingatlanvásárlások tekintetében, még akkor is, ha egyes esetekben az ottani állampolgároknak hosszabb időbe kerül az ingatlanvásárlásra szánt összeg előteremtése.
Hasonló a helyzet Hollandiában is, hisz az itteni lakosoknak is közel 4 évre van szüksége, hogy egy átlagos 70 négyzetméteres ingatlanhoz – magánlakáshoz hozzájussanak.

A helyzet kissé rosszabb Spanyolországban – itt átlagosan 4,5-5 éves munkára van szükség ahhoz, hogy valaki egy átlagos spanyol lakást meg tudjon vásárolni.

A helyzet árnyaltabb Magyarország esetében, amint azt az Adriai ingatlanok szakértője, a kftkreator.hu – munkatársai megtudták: itt az előzőekhez képest (3,5 – 4 év) sokkal több időre van szükség ahhoz, hogy egy átlagpolgár megvásárolja az ingatlant és megteremtse az otthon melegét. A Deloitte felmérései alapján Magyarország esetében ez az idő általában 7-8 év. Némileg jó hír az, hogy ezen adatokkal Magyarország az előkelő középmezőnyben foglal helyet, megelőzve Franciaországot, ahol meglepő módon a spórolási idő akár a 8-9 évet is elérheti.

Oroszországban a helyzet ennél is árnyaltabb, hisz az átlagkeresethez mérten itt igen hosszú ideig – akár 9- 10 évig is spórolnia kell annak, aki egy ingatlanhoz hozzá szeretne jutni. Némi fintorral mondhatnánk azt is, hogy ez természetesn az orosz nagyvállalkozókra – oligarchákra nem vonatkozik.
Érdekes megfigyelni azoban azt, hogy a helyzet bizonyos szempontból rosszabb az Egyesült Királyságban, hisz itt 10-11 év takarékoskodásra van szükség – legalábbis London esetében, amely a világ egyik legfontosabb kereskedelmi központja.
A Deloitte elemzése alapján azonban Izraelben a legnehezebb ingatlanhoz jutni, hisz itt egy átlagkeresettel rendelkezőnek mintegy 12 évet kell takarékoskodnia.

A tanulmány összegzéseként elmondható az, hogy minnél nagyobb az adott ország egy főre számított bruttó hazai termelése, annál könnyebb az ingatlanvásárlók helyzete is. Külön kiemelendő az, hogy Magyarország ezúttal nem a sereghajtók között kullog, hanem az előkelő középmezőnyben foglal helyet.

Hasznosnak találja ezt a cikket? Ossza meg a közösségi médiában:
facebooktwittergoogle_pluslinkedinfacebooktwittergoogle_pluslinkedin

Tovább dagad a Deutsche Bank pénzmosási botránya

deutsche_ban_frankfurt_am_main

deutsche_ban_frankfurt_am_mainKellemetlen hír a Deutsche Bank számára, hogy oroszországi pénzmosási botránya nem csitul, hanem tovább dagad. Az Amerikai Igazságügyi Minisztérium, valamint a New Yorki Pénzügyi Felügyelet újabb szálakat göngyölít fel az immáron több hónapja húzódó ügy kapcsán. A nyomozásba a Financial Times is bekapcsolódott és azt tudta meg, hogy a feltételezett pénzmosási ügyletekben egy amerikai állampolgárságú banki szakember is részt vett.

Emellett az amerikai hatóságok egy olyan Wall Street-es cég ellen is vizsgálódnak, amely ellen szintén felmerült a gyanú, hogy a cég érintett lehet és az Oroszországgal szemben foganasított gazdasági szankciókat kijátszotta.

A Deutsche Bank esetében ez év júniusában derült fény arra, hogy az orosz kirendeltség tehetős ügyfelei – magánszemélyek és cégek – mintegy 6 milliárd dollár értékű rubelt mostak, moshattak tisztára a bank hathatós segítségével. A vizsgálódások középpontjában az úgynevezett “mirror-trading” ügyletek állnak – a tranzakciók alkalmával a bank orosz ügyfelei biztosítási kötvényeket és más értékpapírokat vásároltak rubelben, amelyeket aztán a pénzintézet londoni székhelyének bevonásával más valutákban értékesítettek, így mentve ki a pénzt Oroszországból. Az amerikai hatóságok a 2011-2015 közötti időszakot vizsgálják és alapos gyanújuk van arra, hogy a fent leírt és hasonló technikákkal a piaci szereplők a pénzügyi-kereskedelmi embargók ellen vétettek.

Az amerikaiak látószögének középpontjában leginkább Tim Wiswell áll, aki amerikai állampolgárként a Deutsche Bank orosz kirendeltségén dolgozott és kiemelt vezetőként feladata eredetileg a bank saját tranzakcióinak ellenőrzése volt. Az amerikaiak továbbá azt is szeretnék megtudni, hogy milyen adatokat hallgatott el a bank ebben az időszakban annak érdekében, hogy saját kereskedését megkönnyítse, illetve a hatóságok előtt illegális tevékenységeit leplezze. A hatóságok még arra is kíváncsiak, hogy Tim Wiswell mellett – aki időközben beperelte a bankot jogtalan elbocsátás miatt – még milyen magas vezetők lehetnek érintettek az ügyben.

A Deutsche Bank a kellemetlen pénzmosási ügy miatt belső vizsgálatot folytatott és ennek eredményeként több dolgozóját elbocsátotta. Az amerikai hatóságok vizsgálódásának eredményeként az elkövetkező időszakban valószínüleg újabb illegális tranzakciókra és érintett személyek kilétére fog fény derülni.

 

Gazdasági híreinket a KftKreator.hu weboldal támogatta – cégalapítás Németországban.

Hasznosnak találja ezt a cikket? Ossza meg a közösségi médiában:
facebooktwittergoogle_pluslinkedinfacebooktwittergoogle_pluslinkedin

A Toyota átvette a vezetést a Volkswagentől

toyota_concept_car

toyota_concept_carA Volkswagen konszern csupán néhány hónapig mondhatta el magáról azt, hogy a világ legnagyobb autógyártója. Amint az várható volt – leginkább a diesel-gate számlájára írandó – a Toyota ismét átvette a vezetést a világméretű versenyben. A hír valószínüleg kellemetlenül érintheti a megújult Volkswagen menedzseri csapatot is, még akkor is, ha a VW-menedzsereknek jelen pillanatban nem ez a fő gondjuk.

Az év első felében a wolfsburgi konszern még ünnepelhetett, hisz az első 6 hónapban eredményei jobbak voltak a Toyota mutatóinál. Azonban a japán konkurens csupán három hónap elteltével ismét átvette az első helyet az eladásokban, még úgy is, hogy saját eladásai is mintegy 1,5 százalékos visszaesést mutattak.

A Toyotának mintegy 7,5 millió egységet sikerült értékesíteni az év első kilenc hónapjában: a Toyota, Daihatsu, valamint a Hino márkák eladásával. A Volkswagen ismét kissé lemaradt, az összesített kilenc hónapos időszakban 7,43 millió egységet sikerült eladnia. A harmadik helyen az amerikai General Motors áll, 7,2 millió eladott járművel. Érdekes megfigyelni azt, hogy a Toyota és a VW esetében a visszaesés mintegy 1,5 százalék, míg a General Motorsnál ez a szám 1 százalék.

A Volkswagen korábbi elnöke, Martin Winterkorn még optimistán nyilatkozott a nyár közepén a konszern esélyeiről, azonban az ősz elején – egy hosszabban tartó manipulációs folyamat eredményeként – sikerült a céget története legnagyobb mélypontjába vezetnie. A diesel-gate botrány hatására a VW több millió autót kénytelen szervízelésre visszahívni – csupán Németországban több mint 2,4 millió dízelautót hívnak vissza 2016 januárjától, így a cégnek jelentős kiadásokkal kell számolnia.

A németeket talán az vígasztalhatja, hogy a konkurens Toyota is kénytelen járműveket visszahívni, hisz az elmúlt hetekben a japánok rájöttek, hogy világszerte mintegy 6,5 millió autónak van gyártástechnológiai hibája. A hivatalos ok ebben az esetben az ablaktörlő modul hibája.

2008-ig a General Motors vezette az eladási listákat – igen hosszú ideig, mintegy 7 évtizeden át, ezután sikerült a Toyotának átvenni az első helyet. A japán tsunami-katasztrófa hatására azonban – amely a Toyota gyárát is érintette – a GM-nek sikerült egy rövid időre visszavenni a pozícióját. Azonban ez nem tartott sokáig, hisz a japánok már a következő évben visszaszerezték vezető helyüket. 2014-ben a Toyota mintegy 10,2 millió egységet adott el, a VW 10,1 milliót, míg a GM 9,9 milliót, így alakult ki a végeredmény.

Érdekes megfigyelni azt, hogy a VW – a világméretű botrány ellenére – jelenleg még mindig igen jó versenypozícióban van, sőt egyes óvatos becslések szerint az idei eladási versenyt akár meg is nyerheti, főként abban az esetben, ha a botrány okozta – anyagi és erkölcsi – károkat megpróbálja minimalizálni.

 

Németországi és globális gazdasági híreinket a német cégalapítás szakértője, a KftKreator.hu támogatta.

Hasznosnak találja ezt a cikket? Ossza meg a közösségi médiában:
facebooktwittergoogle_pluslinkedinfacebooktwittergoogle_pluslinkedin

Lassuló kínai gazdasági növekedés

kinai_gazdasagi_novekedes

kinai_gazdasagi_novekedesLegújabb gazdasági adatok alapján Kína a leggyengébb mértékű gazdasági növekedést érte el a 2009-es gazdasági válság óta. A gazdasági növekedés a 7 százalékos pszichológiai határ alatt maradt, azonban a kínai gazdasági vezetők továbbra is optimisták maradnak.

 

Gazdasági növekedés: a számok gyengébbek a vártnál

A várakozásokkal ellentétben, a hivatalos mutató még egy picit optimistább is, mint amit gazdasági elemzők vártak, azonban a 6,9-es szám eléggé szokatlan, hisz Kína gazdasági növekedése az elmúlt években eddig mindig 7 százaláék felett volt.

A kínaiak a növekedés ütemének lassulását nagyrészt külföldi tényezők eggyütthatásának tudják be. Amint azt Sheng Laiyun, a Kínai Statisztikai Hivatal szóvivője elmondta: “Jelen pillanatban a világgazdaság a vártnál gyengébb ütemben fejlődik. Ebben az időszakban a nyersanyagárak, valamint a tőzsdék sem stabilak. A Yuan magas állása megterheli az exportőröket. Emellett belső gazdasági szinten még mindig a túltermeléssel kell megküzdenünk. Ehhez még hozzáadódik az, hogy olyan tradicionális, erős iparágaink, mint például az acélipar, az építőanyagipar vagy az építőipar is kisebb problémákkal küszködnek.”

Gazdasági növekedés: a kínaiak továbbra is optimisták

Azonban Sheng szavaiból az is kitűnik, hogy a statisztikus-elemző semmiképpen sem pesszimista, sőt stabil gazdasági növekedést prognosztizál Kína számára a továbbiakban is. Külföldi gazdasági elemzők akár további csökkenő kínai tendenciákkal is számolnak, hisz tavaly november óta Peking öt alkalommal csökkentette az alapkamatot, ezzel próbálva meg a gazdaságot egyensúlyban tartani.

A kínaiak optimizmusa azonban töretlen, hisz Kína az elmúlt időszakban rengeteg pénzt pumpált az infrastruktúrafejlesztésbe – ezzel segítve az ipart, valamint az sem elhanyagolható tény, hogy a kínai fogyasztók vásárlási kedve is jelentősen emelkedett.

A fogyasztás egyre nagyobb mértékben nő, ezzel együtt az életszínvonal is lassan olyan szintre emelkedik, mint a nyugati országok esetében. Ez egy olyan növekvő trend, amely megfordíthatatlan. A kínaiak nem szegények többé és így igényeik is egyre növekednek – mint például az oktatás, az egészségügy vagy akár a turizmus terén. Jó példa erre az, hogy ez év október elején – a kínai nemzeti ünnep alkalmával – a turizmus szinte robbanásszerű számadatokat produkált. Ez azt mutatja, hogy a kínaiak igen nagy vásárlóerő-pontenciállal rendelkeznek. Emellett a szolgáltatási szektor is igen erős fejlődésen ment keresztül – itt ma már többen dolgoznak Kínában, mint az iparban. ” – fejti ki Sheng Laiyun.

Az optimizmus ellenére – hozzá kell szokni a kisebb mértékű gazdasági növekedéshez

A statisztikai adatok szerint azonban a kínaiaknak az elkövetkező években hozzá kell szokniuk a fejlődés ütemének lassulásához, hisz már a kínai állami médiumok is a növekedés lassulásáról beszélnek: 6,5 illetve 6 százalékos iránycélokat tartanak reálisnak a következő évre, és több gazdasági elemző is úgy tartja, hogy ezek az adatok már kozmetikázva vannak.

Ennek ellenére – amint azt a német cégalapítással foglalkozó kftkreator.hu munkatársai megtudták - még a Kínában tartózkodó német üzletemberek sem gondolják azt, hogy Kínának komoly problémái lehetnek a gazdasági fejlődés csökkenése miatt. Így van ezzel például Bernd Reitmeier is, aki tanácsadó cégén keresztül német cégeknek segít Kínában a piacrajutásban: “Kínának több lehetősége is van a gazdaság egyensúlyban tartására – történjék ez akár az irányadó kamatok, vagy akár az állami kiadások csökkentésével. Meglátásom szerint a kínaiak fogyasztása egyre nagyobb mértékben emelkedik. Emellett az sem elhanyagolandó tény, hogy Kína gazdasági növekedése olyan mértékű, mint Törökország, Svájc és Hollandia növekedése össesen.”

Hasznosnak találja ezt a cikket? Ossza meg a közösségi médiában:
facebooktwittergoogle_pluslinkedinfacebooktwittergoogle_pluslinkedin

Az európaiak és az oroszok közös holdutazást terveznek

kozos_europai_orosz_holdutazas

kozos_europai_orosz_holdutazasTöbb mint 40 éve annak, hogy utóljára ember járt a Holdon. Talán éppen ezért terveznek az európai és az orosz űrügynökségek közös holdutazást, amelynek fő célja a víz utáni kutatás lesz. Emellett a tudósok a későbbiekben akár közös űrbázisról is álmodoznak.

Az Európai Űrügynökség (ESA) az oroszokkal közösen tervezi az űrutazást, amely várakozások szerint 2020-ban valósul meg. A “Luna-27″ elnevezésű projekt keretében a tudósok egy speciális űrszondát szeretnének a Hold déli részére juttatni, amint azt James Carpenter, az Európai Űrügynökség képviseletében a párizsi sajtótájékoztatón bejelentette. Az ESA az oroszok tapasztalatára hagyatkozva, “junior partnerként” venne részt a küldetésben.

Moszkva: ez az első lépés egy közös holdbázis létrehozásában

Orosz tudósok szerint ez a lépés lehet az első egy közös holdbázis létrehozásában is, hisz, amint azt Igor Mitrofanow űrkutató kifejtette: “A Holdon szinte minden olyan forrás megtalálható, amely a Földön is jelen van.” A sajtótájékoztatón az is kiderült, hogy a “Luna-27″ projekt egy már korábbi, 1976-os orosz program folytatása lenne.

Természetesen, amint azt egy nevének elhallgatását kérő német űrkutató is kijelentette: “a mostani projekt technikailag jóval fejlettebb, emellett már jelenlegi állapotában is igen jól elő van készítve. A Hold déli féltekéje egy olyan terület, amely még felfedezésre vár, hisz még senki sem kutatta tüzetesebben. Ezért is tartom olyan fontosnak az Európai és Orosz Űrügynökség együttműködését.”

Jan Wörner, az Európai Űrügynökség elnöke kifejtette azt, hogy 43 évvel az utolsó holdutazó óta (az amerikai Eugene Cernan, 1972) a Hold kutatása ismét fókuszba került. Emellett kifejtette azt is, hogy: “az új kutatók generációjának fontos az, hogy munkájukat egy nagy, világméretű együttműködés keretében végezhessék.

A vezető szerint egy állandó holdbázis lehet egy olyan projekt-törekvés, amelyre az ESA a világ minden részéről várja az ötleteket, illetve a segítséget. “Izgatottan várjuk azt, hogy az egyes országoktól milyen ötleteket, illetve milyen segítséget fogunk kapni.” – mondta Jan Wörner.

Az orosz tudósok szerint a Hold déli féltekéje azért is lehet alkalmas holdbázis létrehozására, mivel ezt a részt elérik a Nap sugarai is, illetve itt megtalálhatóak az árnyékos részek is. Éppen ezért a napsugarak segíthenek a szükséges energia előállításában, illetve az árnyékban az űrhajósok a káros sugarak ellen is védve lehetnek. Emellett az orosz tudósok kifejtették, hogy nagyobb az esély a Hold árnyékos részein vizet találni, mint a napsütésnek kitett részeken.

luna_south_pole

Tudományos-technikai cikkeinket a kftkreator.hu támogatja.

Hasznosnak találja ezt a cikket? Ossza meg a közösségi médiában:
facebooktwittergoogle_pluslinkedinfacebooktwittergoogle_pluslinkedin

Németország: továbbra is hiánycikk a szakképzett munkaerő

nemetorszagi_munkaero

nemetorszagi_munkaeroNapokban napvilágot látott jelentés szerint Németországnak jelen pillanatban több mint 164 ezer szakképzett munkaerőre van szüksége. A jelek szerint a németek jobban megvizsgálták a migránsok munkaerejének értékét is, és – amint az várható volt – arra a következtetésre jutottak, hogy jelen pillanatban a menekültek ezt az űrt nem képesek betölteni, hisz esetükben minimum 2-3 éves szakkképzésre van szükség ahhoz, hogy munkába tudjanak állni.
Így Németországban az a helyzet állt elő, hogy a több százezer migráns érkezésének ellenére az ország gazdaságának továbbra is munkaerőre – szakképzett, vagy legalábbis előképzett munkaerőre van szüksége. A Kölni Gazdaságkutató Intézet (Institut der deutschen Wirtschaft Köln – IDWK) jelentése alapján a szíriai, eritreai vagy akár afganisztáni munkavállalóknak elsősorban a nyelvet kell megtanulniuk, emellett esetleges szakképesítésüket is tovább kell fejleszteniük. Így, amint azt Axel Plünneke, az IDWK szakértője elmondta – és amelyet már több német munkaerőpiaci szakember is hangoztatott –  “a migránsok kezelése elsősorban humanitárius probléma és ezeket az embereket csak ezen probléma megoldása után lehet a munkaerőpiacon integrálni.”

Felmérések alapján Németországban 164 ezer olyan állás van, amelyet nem sikerül betölteni – ezek elsősorban alapos technikai képzést vagy előképzést feltételező munkahelyek. A jelentés alapján a munkaerőhiány Németországban immáron több éve fennáll, sőt mi több, a lengyel, indiai, spanyol és magyar munkavállalók besegítése nélkül ez a szám 164 ezerről 200 ezerre nőne.

Amint azt Thomas Sattelberger, a Német Telekom korábbi HR menedzsere is kifejtette:  “Jelen pillanatban a migránsok sem a húzóágazatokban (informatika, természettudományok, mérnöki szektor), sem pedig más technikai képzést igénylő állásokban nem jelentenek megoldást.” A HR-szakember a megoldást más Únión kívüli (kínai, indonéziai vagy indiai) szakemberek érkezésében látja.

A németek azonban még mindig bizakodóak, hisz több német szakember azt fejtette ki, hogy középtávon megoldás lehet a migránsok szakképzése is, azonban ehhez várhatóan mintegy 30,000 új tanárra lesz szükség. Emellett német szakemberek a képzés idejének lerövidítését is javasolják – az átlagos 3 évről 2 évre – azonban ez természetesen még mindig nem oldja meg a magasan képzett – egyetemi szintű tudással rendelkező – munkavállalók problémáját.

 

Németországi munkaerőpiaci híreinket a kftkreator.hu támogatta. 

 

Hasznosnak találja ezt a cikket? Ossza meg a közösségi médiában:
facebooktwittergoogle_pluslinkedinfacebooktwittergoogle_pluslinkedin