Legújabb statisztikai adatok szerint az Eurózónában az árak 0,6 százalékos csökkenést értek el. Egy másik hír alapján Spanyolországban már hosszabb idő óta negatív infláció van jelen, emellett a gazdasági növekedés alakulása is bíztató, a legjobb adatokkal 2007 óta. Azonban egyes gazdasági szakértők véleménye alapján a deflációnak is megvannak a maga veszélyei a gazdaságra, nézzük meg, miért.

A spanyolországi és németországi hírek első látásra nincsenek egymással kapcsolatban, azonban ez csak a felszín.

A németországi jó hírek  nem biztos, hogy azoknak bizonyulnak Mario Draghi, az Európai Központi Bank vezetőjének szemében. Mario Draghi éppen ezért szeretne mintegy 1,14 milliárd Euró értékű kötvényt vásárolni, hisz az ő szemében a defláció olyan rossz dolog, mind ördögnek a szenteltvíz. Azt gondolhatnánk, hogy az Európai Központi Bank meghozta a megfelelő ellenlépéseket és a gazdaságot egyensúlyba hozta. Azonban a spanyolországi pozitív változások nem illenek bele ebbe a képbe.

Spanyolországban már hosszabb idő óta defláció van, emiatt a spanyol gazdaságban is fellendülést mérnek. A fő húzóágazat: a fogyasztás. Nilvánvalóan a spanyol fogyasztók nem osztják a gazdasági elemzők aggályait, így az egyre magasabb vásárlási kedv megjelenik a statisztikákban is. A spanyol fogyasztók nem várnak az árak esetleges további csökkenésére, és valószínüleg azon sem gondolkodnak el, hogy a további deflációs folyamatok esetlegesen a bérek csökkenéséhez – tehát összességében negatív gazdasági eredményekhez vezethetnek.

Ugyanez a folyamat figyelhető meg Németországban is, ahol az árak átlagosan 0,3 százalékkal csökkentek és a vásárlási kedv rég nem látott magasságokba szökött.

Természetesen ezek a folyamatok kapcsolatban állnak az olajárak beomlásával. A magyarázat egyszerű: a fogyasztók kevesebbet fizetnek a gázért és  fűtésért, tehát az így keletkezett többletpénzt más dolgokra tudják elkölteni. Azonban a fogyasztók tisztában vannak azzal, hogy az energiahordozók árai nagyon hamar változhatnak, ezért nem várnak hosszútávú, markáns árcsökkenésekre.

Azonban mi történik mégis akkor, ha az árak hosszú távon csökkennek? A valóság az, hogy még a gazdasági szakértőknek sincs pontos elképzelésük ezekről a folyamatokról, hisz valljuk meg, hogy mindannyian inkább az inflációhoz, a fokozatosan emelkedő árakhoz vagyunk hozzászokva.

Egy sokat hangoztatott teória szerint a fogyasztók kevesebbet vásárolnak, ha folyamatos árcsökkenésre számítanak, ezzel azonban egy gazdaságilag negatív folyamatot inditanak: el csökkennek az eladások.
Azonban Marco Draghi további negatív következményeit is látja a  deflációs folyamatnak, éspedig a reálkamatok emelkedését. Ha az árak lecsökkennek, a cégek tartozásai nőnek, ez pedig a kölcsönök megdrágulását jelenti. Például egy 1 százalékos kölcsön esetén, 2 százalékos deflációval számolva a kölcsön reálkamata 3 százalékra nő, ezzel kedvezőtlen helyzetbe hozva a cégeket.  Főleg Spanyolországban, Portugáliában és Írországban magas a cégek eladósodási aránya, így ezek a cégek a legérintettebbek.

Azonban felvetődhet a kérdés mennyire: életszerű a gazdasági elemzők figyelmeztetése? Ezt pontosan nem tudhatjuk, egyelőre egy dolog biztos: a spanyol és a német vásárlók kihasználhatják az alacsonyabb fogyasztói árak előnyeit.