A játéknak vége – Hogyan keresi Svájc az adóelkerülőket?

adoelkerulesA svájciak számára mindeddig nagyon fontosnak számított a banktitok. Azonban az utóbbi időben a svájci hatóságok lehetséges adó-elkerülők neveit hozták nyilvánosságra. A svájci hatóságok az Interneten tettek közzé egy olyan listát, amely vélhetőleg adó-elkerülők, csúnyább szóval lehetséges adócsalók neveit tartalmazza. Mindez pedig a Svájci Kormányzat weboldalán bárki számára  elérhető néhány klikkeléssel.
A lista néhány száz ember nevét tartalmazza Indiából, Franciaországból, Svédországból vagy Oroszországból. Érdekesség az, hogy igen sok német található meg a listán, közöttük egy Otto von Bismarck leszármazott is, így elmondhatjuk, hogy valószínüleg ő a lista legelőkelőbb tagja.

Azonban miért hozták nyilvánosságra a svájci hatóságok az ominózus listát, hisz köztudott az, hogy ők a banki adatokat igen diszkréten kezelik. Az első nyilatkozatok szerint a svájciak segíteni szeretnének – így informálják azokat a bankszámlával rendelkezőket, akik nem adtak meg lakcímet vagy őket másképp nem tudják elérni arról, hogy egy külföldi hatóság esetükben vizsgálódik, illetve róluk információt kér. A név nyilvánosságra kerülése után a bankszámla tulajdonosának tíz napon belül van lehetősége arra, hogy lakcímét megadja, illetve esetlegesen bírósághoz forduljon jogorvoslatért.
Azonban felmerülhet a kérdés: Hogyan értesülhet az adott bankszámlatulajdonos arról, hogy neve megjelent a listán avagy nem, hisz valljuk meg, azok, akik Svájcban rendelkeznek bankszámlával, sok esetben nem a svájci kormányzat oldalait böngészik. Egyes információk szerint ez az eljárás már 2012 óta működik és talán több időn keresztül is homály fedte volna, ha a Sonntagszanzeiger svájci lap munkatársai ezt fel nem fedezik.
Alexandre Dumas, a Svájci Adóhatóság vezetője hosszabb időn keresztül nem volt elérhető a lap munkatársai számára akkor, amikor meg szerették volna kérdezni azt, hogy legitimnek találja-e ezt az eljárást. Egy későbbi interjúban a vezető “speciális esetnek” nevezte azt, hogy a svájci hatóságok ilyen módszerekkel szeretnék a bankszámlatulajdonosok bizonyos adatait megszerezni.
Svájc az eddigi diszkrét bankállam státuszát nagyon könnyen elveszítheti, hisz a most kiszivárgott adatok mellett az úgynevezett “Swiss-Leaks” botrány hatásai is érződnek: Ebben az esetben több mint száz újságíró – (többek között a The Guardian, a Le Monde és Süddeutsche Zeitung – tól) értékelte ki és hozta nyilvánosságra a HSBC banktól kiszivárgott listák adatait.
Szakértők véleménye szerint az ilyen fajta információ-szivárgást a jövőben egyre nehezebb lesz megállítani, hisz nem lehet azt tudni, hogy a Svájci Adóhatóság (akár) a közeljövőben hogyan fog eljárni.Érdekesség az, hogy a fent említett listán vannak olyanok, akik megússzák, hisz csak nevük kezdőbetűivel vannak jelen. Ilyen például egy rejtélyes amerikai állampolgár, aki a listán csak R.A.R.-ként szerepel. A fent említett úriemberről még annyit lehet megtudni, hogy 1943-ban született és ő valószínüleg már tud arról, hogy vizsgálódnak az ügyében.

Sokan azonban úgy vélik, hogy az ehhez hasonló listák károsak, hisz egyrészt az érdekelt személyeket nem érik el, másrészt pedig ez az eljárás az eddigi svájci diszkrécióval teljesen szembe megy.

Hasznosnak találja ezt a cikket? Ossza meg a közösségi médiában:
FacebooktwitterlinkedinFacebooktwitterlinkedin

Recommended For You